Ha most ülsz egy bögre (hideg) kávé mellett, egy fecnire firkált iskolai bevásárlólista fölött, esetleg azon gondolkodsz, hogy mi a fenének van még mindig szükség piros-kék korongokra meg új ecsetkészletre, mikor a tavalyi se került haza, akkor ez a cikk neked szól. Mert az évnyitó nemcsak a gyereknek stresszes.
Nem vagy egyedül. De komolyan! Nem vagy egyedül.
Először is: ha kicsit (vagy nagyon) fárasztónak érzed az évkezdést, az teljesen normális. Elvárják, hogy a gyerek és lényegében a szülő is mosolyogva, nyártól feltöltődve induljon neki az új tanévnek. Mindent összeszedve, kikészítve, kihegyezve, kivasalva, tökéletesre állítva és mindezt úgy, hogy előtte két és fél hónapon keresztül logisztikáztad a felügyeletet, éltél felborult napirenddel és szórakoztattad a gyerekeket 0-24. Tudd, nem te vagy az egyetlen, aki egy kicsit boldog, hogy végre visszaáll a rutin.
Tökéletesség = mítosz
Fel van címkézve az összes füzet? Be van borítva az összes tankönyv? Ki van mosva a tesicucc? NEEEEEM??? Hát hogy gondolta ezt, Anyuka?!
Hogyhogy hogy? Hát így! Úgy, hogy tökéletlenül elkezdeni a tanévet és időközben belerázódni ugyanannyit ér, mint tökéletesen. Tudom, hogy saját magad megnyugtatására akarsz minden feladatot teljesíteni és a to do lista végére érni. De hidd el, nem lesz attól kevesebb sem a gyermeked, sem te, ha az uzsisdobozra csak 2 hét múlva kerül fel a lurkó neve. Viszont ha még az évnyitó előtti este is ezen stresszelsz és ezért összeveszel a családdal, akkor egy közös vacsorával kevesebb leszel.
Inkább csinálj egy kamilla teát (idd is meg) és élvezd ki az idei nyár utolsó estéjét. Beszéljétek meg, mi volt a legjobb, milyen élményekbe volt részetek. Nézzetek vissza közös fényképeket és nevessetek egy jót a nyaralás legviccesebb pillanatain.
Mi áll idén előttetek?
Központi felvételi? Érettségi vizsga? Vagy csak egy “köztes” tanév? Mi vár rátok idén?
Bármi is legyen az, a legfontosabb, hogy együtt csináljátok végig. Gyermekednek nem az a fontos, hogy minden a tervek szerint haladjon, hanem hogy átélje, megélje, vagy csak túllegyen rajta. Azok a tervek és álomképek csak a te fejedben léteznek. hidd el, hogy az ő fejében az elmúlt és a következő szüneten kívül más nincs. Jó, talán már érzi a súlyát a tanulásnak és azt is látja, hogy ez mennyire fontos. De abban biztos lehetsz, hogy ő teljesen máshogy gondolkodik az előtte álló tanévről, mint te.
Praktikus tanácsok
Talán már érted, miért fontos elengedni a fejedben lévő tökéletes képeket, úgyhogy íme pár kézzel fogható valóban praktikus tanács:
- Készíts elő mindent ma este
- Ruhák: amit a gyermek szeret felvenni (nem csak amit szerinted fel kellene)
- Táska: megtömve mindennel, amit a suli kér
- Táplálék: készíts valami gyors uzsonnát előre (akár egy kedvenc szeletet, évnyitói meglepinek)
- Készítsd fel a lelkeket
- Egy kis beszélgetés este lefekvés előtt
- Emlékezzetek vissza, mi volt jó tavaly
- Adj teret a félelmeknek és a reményeknek is
- Reggel: ne kapkodj, ne nézd az órát (annyit)
- Indítsd a napot nyugalommal. Egy 10 perces családi “semmittevés” sokkal többet ér, mint egy kapkodás.
- Ne hagyd ki a fotót
- Kötelező: első napos kép! Akkor is, ha a gyerek kicsit morog. (Később örülni fog neki.)
És néhány tanács öngondoskodáshoz:
- Adj magadnak időt.
- Ne várj el mindent egyszerre.
- Legyél büszke magadra, ha mindenki időben odaért és semmi nem maradt otthon.
Az évnyitó nem csak a gyerekeknek új kezdet. Neked is. Egy új szezon, egy új ritmus, egy új lehetőség arra, hogy újra rátaláljatok arra, ami jó. Ami működik. Ami összeköt.
Szóval hajrá! Holnap reggel, amikor megfőzöd a kávét és a gyerek rád néz azzal a “nem lehetne csak még egy hét nyári szünet” pillantással, csak gondolj arra: menni fog. Itt vagytok. Együtt. Elkezdtétek. És ez már önmagában egy kis győzelem.
MathSisters 